Elcsúszott Tél

Számítógép előtt ülök, süt rám a - most már vitathatatlanul tavaszi - nap, de legalább a képernyőablak színe hófehér, a hátterem pedig ezt az el- vagy átcsúszott telet idézi.

Idén sem panaszkodhattunk. A szezon igazán hosszú volt, hosszúra nyúlt.

Már december 10-én felmehettünk Galyatetőre sífutni, ahol borongós idő, de elegendő mennyiségű fehér hó, és meleg (csak nekünk befűtött öltöző) barátság fogadott.

Pap István barátom néhány lendület után visszakiáltott nekem, hogy "Mintha most szálltam volna le a lécről.". Szerencsére nem látta, hogy én már éppen hanyatt estem. Hiába. rendkívül jól sikerült a csúszó vaxunk.

Biztos ami biztos alapon, aznap még egy botot is eltörtem - csupán jó szándékból, fellendítve ezzel Anna síbot üzletét - lécek közé botozás miatt. A remegve várt szezon beindult tehát, és számomra szinte teljesnek mondhatóan idén ÁPRILISIG eltartott.

Sikerült elcsípnem azon délutánok közül egyet, amikor a váci Duna parton is sífuthattam. Voltunk a Börzsönyben, többször jártunk Skalkán – érdemes elolvasni Puszti Richárd „Skalka 2013” című írását itt a sztorizóban a Biela Stopa versenyen szerzett élményeiről -. Eljutottam Annáékkal Thomashoz Hohentauernbe. Sítáboroztam barátaimmal, sífutótársaimmal HochFichten, ahol meglátogattam A Bozsik Sífutóiskola böhmervaldi táborát, és még nem is olyan régen is elegendő hó volt egy Skalka környéki sífutásra.

Remélem kedves olvasó Te is hasonlóan kedves élményekkel gazdagodtál ebben a szezonban. Kívánom jövőre is érd el céljaid, mint Pap Pisti barátom, aki magyar bajnoki címet szerzett, vagy Vasas Virág, aki a Biela Stopa versenyen – klubunk büszkeségeiként – nyert kategóriát.

Bevallom a léceim már felkerültek a padlásra, és már csak a gondolataim szállnak, kavarognak, mint a porhó, amikor tojástartásban siklasz lefelé a nyomban egy kis dombról.

Foltán Zoltán, 2013.04.18.

sífutó táborok

Rogla
2014. december 27. -
2015. január 4.

Hohentauern
2015. január 24. -
február 1.

Ramsau
2015. február 21. - március 1.

Csorba tó
2014. március 11-15.