Sífutókesztyű

A napokban kaptam tesztelésre egy One Way sífutókesztyűt, amit eddig még nem ismertem.
Kis visszatekintéssel a hatvanas éveknél kezdeném. Akkoriban, ha valaki hozzájutott egy új bőrkesztyűhöz és sífutáshoz használta, már a harmadik edzésnap után tapasztalhatta, hogy a varrás nem bírja a terhelést. Maradt a régi kötött kesztyű, ami viszont gyorsan kopott, és esti elfoglaltságként lehetett a tátongó lyukakat különböző színű fonalakkal stoppolgatni. Érthető, hogy miért próbálta mindenki a hideghez szoktatni csupasz kézfejét, ami -4, -5 C fokig elment, ám ennek is voltak hátrányai. Helyenként és időnként vízhólyagok keletkeztek, a tenyér kérges lett, és egy erős kézfogásnál még a favágók is sziszegtek.
Az 1968-as sífutószezontól a honvédségi, az úgynevezett kincstári kesztyűk lettek népszerűek. Természetesen a műszálas, pamuttal bélelt katonai ruhadarabot csak zöld színben gyártották, de nagy előnye az volt, hogy még csuromvizes állapotban is melegen tartotta a kezet.
Az igazit, mint akkoriban minden mást, külföldről szereztük be. Az évek során egyre korszerűbb anyagokból készültek.
Most is külföldről szerezzük be (One Way Sport, Finn), de már nem kell hozzá útlevelet kiváltani, helyben megvásárolható.

Az első tesztnapon csípős hidegben, ( - 8 C fok volt) teljesen lehűlt kezekre húztuk fel kesztyűinket egyszemélyes kontrolcsoportommal, Ágival. Ötszáz méter megtétele után Ági jelezte, az Ő keze már felmelegedett. Nekem ugyanehhez dupla akkora távra volt szükségem, ami nem csoda, hisz éveim száma is majd kétszer annyi, mint Ágié. Legalább négy kilométert tettünk meg mire teljes energiával fűtöttek, de a nyolc kilométeres túra során sohasem éreztük azt, hogy meg kellene szabadulni a túlfűtöttség miatt kesztyűinktől.
A második teszt napon - 12 C fokban sífutottam benne egész délelőtt, de nem fázott a kezem. Az ujjaim nem csúszkáltak magában a kesztyűben, amit más egyes termékeknél már tapasztalhattam. Persze fontos a jó méretválasztás.

Kipróbáltam autóvezetéshez is, mivel gyakran szálunk ki- be a hegyek között.
Gyorsan hozzá lehetett szokni, mert nem csúszott meg a kormányon és a váltókaron, tehát egyáltalán nem zavart vezetés közben. A tartósság kérdésére pedig az idő ad majd választ.

sífutó táborok

Rogla
2014. december 27. -
2015. január 4.

Hohentauern
2015. január 24. -
február 1.

Ramsau
2015. február 21. - március 1.

Csorba tó
2014. március 11-15.